Újabb csodálatos nap, újabb korizás :)
Most nagyon b enne vagyok a sportban, élvezem.
előtte viszont lesérültem, elmentünk temetőbe. A tarackot meg hasonló giz-gazokat irtottam és nem tűnt fel hogy akkora pukli lett a bal kezem mutatóujján, ami egy egész ujjpercet kitett :( Aztán felszakadt én meg visítottam, mint akit ölnek, kegyetlenül fájt! Visszavonom a banánfájdalmat. Az nem volt fájdalom. Még csak kis tűszúrásnyi fájdalom közelébe se ért ehhez képest. Úristen, ezért NEM kertészkedek. PONT. Soha többé. Kill gaz!
Először levágtam az "5perces hisztit", hogy nem megyek sehova, utálok mindent és mindenkit, a síron terpeszkedő gaztól a földgöröngyökön át az emberekig, aztán lejiggadtam, mélylevegőt vettem és mondtam oké, mehetünk korizni :,D Hátha megint feltörlöm az aszfaltot, a jobb kezemen nincs még bibi X]
Így utólag, röhej, de a talpamat is összetudom vérezni.
Mentünk a korihely felé, persze a rossz úton is kori volt rajtam, a sziklák előtt pedig egy Fiatba kis párocska éppen kúrt. Hát azt hittem, elküldöm őket a jó büdös francba. Ennyi erővel Pesten, a Blahán is kamattyolhattak volna, és persze azt kezdték bámulni, hogy a homokos talajon nem lehet koriizni, csak lépegetni. Csak annyit kívánok nekik hogy baxxa meg őket az áram is :3 Illetve, ezt hangosan megjegyeztem, néztek is csúnyán.
Olyan gusztustalan, tetvedék emberek vannak... :/
Jah, talpam pedig azért lett véres mert üvegbe léptem, miután megváltam a korimtól és maradék 200 métert kocsiig mezítláb tettem meg. És szeder-szüretelés közben is kaptam ajándékot a természettől: 2 tüske csókolt talpon. A szedertől pedig megfájdult a hasam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése