Pest felé menet mindig történik valami, a szürke hétköznapok megnevezés aligha mondható. A mai napon is bebizonyosodott, bizony tarkón vághat a felismerés, majd' 20 év távlatból is, és persze hol máshol, mint Pest határában?
Anyámnak átadtam a volánt, megkockáztatva idegrendszerem épségét, és reggel kiírtam az alkalomra egy CD-t, mindenféle friss szerzeménnyel, amik közt volt Dragon Half is. Talán magyarázni sem kell, micsoda reakciót váltottam ki, pedig ezt a számot még ismerte is. Megegyeztünk, nem szólok bele, hogy vezet, ő sem, mit hallgatok, de persze egyikünk se bírta megállni :)
Anyám, mint nagyjából minden szülő, diszkréten érdeklődött, esetleg kinövöm-e eme őrületet, mert hogy 7 éve, mióta van netünk, bizony súlyosbodott a "rajzfilm" imádatom. Igen, én is emlékszem, milyen rajongással imádtam a Mumint... Főleg a zenéjét, nagybátyáimmal ellentétben, akik már akkor rosszul voltak, ha tudták, nemsokára kezd a "rajzfilm". Parodizálták és kijelentették, azért ennyi a degenerált gyerek, mert ilyen vackokat néznek. Ők már akkor, a csírájában ellene voltak...
Igen, erre én is emlékszem, meg arra is, hogy Maya a méhecske is a képernyőhöz szegezett, de azt, hogy anime, mostanában tudtam meg.
A fokozás itt jön, és komolyan, rég vinnyogtam a nevetéstől ennyire...
Anyám elkezdte mondani, hogy na igen, már akkor is megvoltak az animés hajlamok. Óvodába, farsangon, Maya a méhecskének öltöztem : D Ahogy ezt előadta anyum, az volt a legviccesebb. Pont most, a második X után derülnek ki ezek, Conon is volt egy Maya, ott már derengett, mert általánosba is pl egyszer beöltöztem Mayának, de akkor is!
Első CP-im :) Hú, hát komolyan, rég nevettem ennyit.
Másik, szintén animés vonatkozású: Maya a méhecske radírok. Nálunk nagy keletjük volt, én farsangra kaptam, de zöldalmásat, míg barátnőm epreset :( Én is epreset akartam! Egyszer az enyém otthon maradt, és elkértem egy osztálytársnőmtől az epreset. Nálam maradt (mi a köpenyünkben hordtuk a radírt) otthon pedig elkezdtem sírni, hogy most azt fogja hinni a lány, direkt loptam el. Ó, hát teljesen kétségbeestem, és nem mertem szólni neki, majd később, nagyon félve, visszaadtam...
Ami régebbi, az a Hello Kitty, unokatesómék amcsiktól és japóktól állandóan küldték az ilyen holmikat. Ezeket a gyerekkori cuccaim nem is olyan régen találtam meg :)Tudtom nélkül tele voltam animés kacattal!
~*~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése