Húsvéti szünet örömére 21.-én moziba mentünk: Én, Kai, és Rika. Még fodrásznál néztem egy vacak női magazinba, hogy A sas egész pofás filmnek ígérkezik. Leíráshoz miniatűr kép+ hasonlóan aprócska szöveg, rövid leírása csupán annyi, hogy két férfi útra kell. Hmmm! Két férfi? Nézzük meeeg!
És igen, meg is vettük rá a jegyet, majd a mozi várórészlegébe letelepedtünk az Arénában egy mindenkitől távol eső fotelbe: direkt ilyen messze, ezt most leszögezném. Jött egy banda, vip-jegyekkel, nyilván nyerték, mindegy is, nem zavartuk egymást, de aztán jött egy vén seggfej, és lecsüccsent mellénk. Mi beszélgettünk felsőoktatásról, mire az a gaz belénk kötött. Mondom Rikának, ne hagyjuk már magunkat, menjünk egy biztonsági őrért és dobassuk ki a vén gyíkot, ne a mozira várókat molesztálja! Meg is tettük, így felvidulva és feltankolva édességgel, beültünk elég hamar. Előttünk egy párocska végigszenvedte a csacsogásunk, és miután előadtuk, hogy ha még egy ember belénk köt, elkezdünk visítani, hogy megtámadtak minket, valahogy elment a kedvük a forgolódástól. LOL.
A film nagyszerű volt, sőt, csodálatos, lenyűgöző, végig kommenteltük, aggódtunk és nyögtük, istenítettük A Nyunyót, dicsértük A Főhős izmait meg minden, amit három nőci megtehet. Elég buzis beütések is bekacsintottak, ilyenkor egy adag olvadozással fejeztük ki tetszésünket. Kábé nyolcan moziztunk, de lehet, hogy tízen, de csak mi pofáztuk végig :o
Maga a film tényleg nagyon jó volt: a csatajeleneteket közelről filmezték legtöbbször, így félelmetesen valóságos volt, mintha mi is ott nyomorognánk a katonák közt. (nyammm!) A Főhös, Marci (Marcus Aquila akárki, csak Rika azt mondta, ezt nehéz elnevezni, én meg kitaláltam, hogy hát akkor legyen Marci) igazi kan, és a 20 évvel ezelőtti csorbát próbálja kiköszörülni, amit apja ejtett a Római hadseregen, mikor Brittanniában elesett 5000-es fős seregével és még az arany sast, mint jelképet is elhagyta. A srácnak ugyan akad egy nagy tette, de meg is sérül, szóval nem váltja ezzel ki apja által megörökölt szégyenét, így elhatározza, ő maga megy Britanniába, hogy visszaszerezze a sast. Ahha, itt jön a képbe a rómaiak imádott délutáni programja, a rabszolga vs gladiátor harc. Esca, a rabszolga nem adja meg azt örömöt a római népnek, hogy megpróbál küzdeni tyúkszaros életéért, és rögtön halált is szavaznak neki. Marcink nem így gondolja, meggyőzi a csürhét, hogy "életet".
Mondani sem kell talán, ő lesz a kísérő ;)
A két srác roppant csinos, főleg Esca, első pillantástól odavoltunk érte és imádtuk A történet nem volt kiszámítható, és jó színészi gárda volt. A végére egy hatalmas fricskát is kaptak a politikusok, számomra ez volt az egyik kedvenc jelenet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése